Select Page

Zsírok, olajok és viaszok

Sziasztok kedves Olvasóim! 🙂

Már régóta szeretnék nektek erről a mai témáról írni, de aztán az utolsó másodpercben mindig jött egy aktuálisabb (pl. a Föld napi írásom, Ökochallenge, ami ebben a hónapban fut – Még mindig tudtok csatlakozni!), égetőbb téma, ami elterelte a figyelmemet a zsírokról, olajokról és a viaszokról. Ám most végre megszületett ez a cikk is. 🙂

Előző félévben az ösztöndíjamhoz kellett még 5 kredit, így fel kellett vennem egy kozmetikai tárgyat. (Nem kell mondanom, hogy rettentően boldog voltam, hogy felvehettem!) Ez a tárgy a zsírokról, olajokról és viaszokról, ezek tulajdonságairól és felhasználásáról szólt. Most dióhéjban az itt tanult ismeretekbe szeretnélek Titeket beavatni!

A hétköznapi életünk folyamán sokszor találkozunk olajokkal, zsírokkal és viaszokkal. Ám mi a különbség ezek között a vegyületek között? Most ebbe a témakörbe szeretnék egy kis betekintést nyújtani Nektek!

Zsírnak hívjuk a szobahőmérsékleten (20°C) szilárd halmazállapotú, glicerinvázhoz (triglicerid) 3 zsírsav kapcsolódásából kialakuló, vegyületet. Ezzel szemben olajnak hívjuk azokat a vegyületeket, amelyek szobahőmérsékleten folyékony halmazállapotúak. Ezt leszámítva az olajok szerkezete teljesen ugyanolyan, mint a zsírok szerkezete! Szóval ne aggódjatok, ha nyáron megolvad a kókuszzsírotok, hiszen csak a neve fog megváltozni (kókuszolajjá), de a szerkezete és a szavatossága teljesen ugyanaz marad! 🙂 A jobb megértés érdekében beillesztek egy példa képet az olajok/zsírok szerkezetéről:

Zsírok/olajok szerkezete; Forrás: https://kodpiszkalo.blog.hu/2017/02/02/disznozsir_841

Ám mitől függ, hogy valami folyékony szobahőmérsékleten vagy szilárd, ha a szerkezetük a zsíroknak és az olajoknak ugyanaz? Képzeljétek ez a glicerinvázhoz kapcsolódó zsírsavak telítettségétől függ! Biztosra veszem, hogy a telített meg telítetlen zsírsavakról hallottatok már, de mit is jelentenek ezek? A telített zsírsavakban nincsenek kettős kötések a szénatomok között, míg a telítetlen zsírsavakban meg vannak!

Forrás: https://kodpiszkalo.blog.hu/2017/02/02/disznozsir_841

 

A telítetlen zsírsavaknál a kettős kötéses szénatomok közé hidrogén atomok tudnak bekötni, ezzel megszűntetve a jelenlevő kettős kötést. Ezekkel a megkötésekkel tudjuk telíteni a zsírsavakat. (Olvasható egyes margarinokon, hogy hidrogénezett margarin, ami azt jelenti, hogy ilyen hidrogén bekötéseket “végeznek” a margarinnal, ezzel telítik a benne található zsírsavakat, így növelik a margarin olvadáspontját, vagyis keményítik.) Ezekkel a “megkötésekkel” a szervezetben bóklászó gyököket (hidrogéngyökök, oxidatív gyökök) a zsírsavak meg tudják kötni, ezzel csökkentve a rák kialakulását a szervezetben. Emellett minél több telítetlen zsírsav van jelen az olajokban, annál alacsonyabb az olvadásontjuk.

Érdekességként megjegyzem, hogy az omega-3 zsírsavak onnan kapták a nevüket, hogy a szénláncukban levő szeneket hátulról számolva a 3. szénnél van egy kettős kötés.

FONTOS, hogy a természetben megtalálható zsírok és olajok cisz konformációban fordulnak elő. Élettanilag ezek a kedvező hatásúak. Hő hatására, vagy szintetikusan előállítva előfordulhatnak transz kötések is, amelyek károsak lehetnek a szervezetre! A fenti képeken mindegyik kettős kötésnél cisz konformáció van feltüntetve. A könnyebb felismerés érdékében két képet is beillesztek:

Ám mi a helyzet a viaszokkal? A viaszok teljesen más szerkezettel rendelkeznek, mint a zsírok/olajok. Itt egy egyértékű alkoholhoz egy hosszúláncú zsírsav kapcsolódik (láss egy viasz szerkezeti példát a lenti képen). Itt is a zsírsav telítettsége és hosszúsága befolyásolja a viaszok olvadáspontját. Például az állati eredetű lanolinnak mindössze 40°C fok, míg az ugyancsak állati eredetű méhviasznak 63°C és a növényi eredetű karnaubaviasznak (legtöbb rágóban adalékanyag) 85°C az olvadáspontja.

Viaszok szerkezete

Fontos különbsége a zsíroktól/olajoktól, hogy a viaszoknak nincsen lejárati idejük, vagyis bármeddig eltarthatjuk őket! Emellett a zsírok/olajok különböző oxidációs folyamatokon mehetnek át (minél több kettős kötésük van, annál érzékenyebbek az oxidációra) fény, mikroorganizmusok és hőmérséklet hatására. Emellett az olajok tele vannak tápanyagokkal és vitaminokkal, melyek kedvező hatásúak a szervezetünkre. Ezzel szemben a viaszok a szervezetünk által lebonthatatlanok, teljesen emészthetetlenek! Teljes összehasonlítás az alábbi táblázatban találtok:

Olaj Viasz
Szerkezet Glicerin + 3 zsírsav Hosszú láncú egyértékű alkohol + 1 zsírsav
Avasodási képesség Minél telítetlenebb zsírsavak alkotják, annál nagyobb Megfelelő helyen tárolva nem avasodik
Emészthetőség Lipáz enzimmel (zsírbontóenzim a szervezetben) emészthető Emészthetetlen
Tápanyagtartalom Magas, sok esszenciális zsírsavval, vitaminnal Egyáltalán nincsen
Halmazállapot szobahőmérsékleten Folyékony vagy szilárd Szilárd, kivéve a jojobaolaj/viasz

 

A cikk végen fontos megjegyeznem, hogy a hétköznapi nyelvben hibásan jojobaolajnak hívott kozmetikai alapanyag nem is olaj, hanem viasz!! Emiatt nem kell attól tartanotok, hogy a jojobaolaj megromlik a szekrényetekben, ha sokáig tároljátok, hiszen a viaszok nem avasodnak/romolnak meg. Emellett sajnos teljesen haszontalan a jojobaolajat meginnotok, mert nem rejt semmilyen értékes vitamint és tápanyagot mint a többi “igazi” olaj!

A jojoba viaszról ebben a kezdetleges videóban még több információt megtudhattok:

Címke:
Kategória: Uncategorized
Utolsó frissítés: 09.05.2021

További hasznos tippek

Mosópor

Mosópor

Az egész házi mosópor ötlet onnan jött, hogy a cseh lakásunkban a volt tulaj tömérdek szappant hagyott ott, amikor eladta nekünk. Jobb ötlet híján mosóport kezdtünk belőle készíti, ami nagyszerűen bevált, így nyugodt szívvel merem nektek ezt a receptet ajánlani! A...

Házi kókusztej

  Gondoltál már arra, hogy milyen lenne otthon növényi tejet készíteni? Aggódsz, hogy bonyolult és időigényes elkészíteni és a kapott ízvilág távol fog állni a boltitól? Akkor van pár jó hírem. A házi növénytejhez nem kell más, mint egy üveg, edény, textilszűrő és egy...

Házi körömvirág olaj

Házi körömvirág olaj

Összetevők Friss körömvirág Olaj vagy zsír amilyen arányban szeretnénk. Ötletként felsorolom azokat, amiket én használtam (mindig ami(k) éppen itthon volt(ak)):OlívaolajKókuszolajHidegen sajtolt napraforgóolajSertészsír Elkészítés Nekünk nincsen erkélyünk, így az...